Dobozi Református Templom

Doboz község központjában, a Kossuth tér közepén található a történelmi és eszmei értékekkel bíró református templom: 1794-1798 között Kállai M. Sámuel prédikátorsága alatt épült fel.

Dobozi Wenckheim Kastély

Az egykori Wenckheim Kastély ma Dobozi Általános Iskolaként funkcionál.

Furulyázó pásztor szobra

A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, 2000-ben Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal.

Sámson vára

Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén szerepel, korábbi források nem említik. Egy népmonda szerint a vár neve egy Sámson nevű rablóvezérhez köthető. A török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebben a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni. Kovalovszki Júlia, dobozi származású régész 1964-ben végzett ásatásai alkalmával meghatározta a vár kiterjedését. A Sámson vár két részből áll, egy belső és egy külső várból. Kovalovszki Júlia az egyik ásatási szelvényében egy kaputorony maradványait tárta fel, amely a döngölt földből készült sáncon történő átjárást biztosította. A kaputorony helyén 2006-ben hitelesítő régészeti feltárásra került sor Dr. Béres Mária és Liska András régészek vezetésével. Az ásatás eredményeként sikerült megtalálni a Kovalovszki Júlia által dokumentált kaputorony korábban ismeretlen részletét, és adatokat gyűjteni a sánc szerkezetéről. A korabeli falvak lakossága, különösen az Árpád-kor korai szakaszában alkalmi menedékhelyként használhatta a Körös védett zugában megépített Sámson várat.

Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház

Településünk kiemelt kulturális és hagyományőrző színtere a Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház. Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi ez a ház. Ebben a házban töltötte gyermekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. Ez az épület 2008-ig szolgálta az embereket, mint postahivatal, a későbbiekben egy pályázatnak köszönhetően felújításra és kisebb átalakításra került az épület, majd elnyerte mai arculatát. 2012-ben ismét az emberek használatába került, mert ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget, illetve itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amely a lakosság által felajánlott tárgyak mellett a Dobozi Népművészeti Egyesület tagjainak keze munkáját is dicséri. Legújabb, Postatörténeti tárlata 2024-ben nyílt meg. Ez a ház ad otthont minden, olyan kézműves foglalkozásnak, tábornak és rendezvénynek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének. Fő cél a helyi hagyományok, értékek tiszteletének átörökítése „Apáról fiúra”. Élő ház, rendezvénytér saját gyógynövényes kerttel. Az emlékház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom és kripta

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakított ki a Wenckheim család. A park legmagasabb pontján található a környék „ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolna és kripta. Dénes gróf 1902-ben Viktor Siedek bécsi építésvállalkozó terve alapján megépítette a neoromán stílusban a kegyúri templomot és a kerek temetőkápolnát, a kriptát. A kápolna 250 ezer koronába került. A templom alapjának kiásását 1857-ben a dobozi napszámosok egy hét alatt elvégezték. Az épületeket 1902. június 7-én szentelte fel Schlauch Lőrinc váradi püspök. A korabeli leírások szerint a gerlai hídnál száz lovas fogadta a felszentelést végző püspököt, akit a templom bejáratáig kísértek. A felszentelést követő ünnepi ebédre 800 ebédjegyet osztottak ki az építkezés munkásai között. A belső rész gazdagon díszített, a templomban minden oszlop és lépcső márványból készült. A színes ablakokat, a három oltárképet és a mennyezeti festményeket 24 karátos aranylemezekkel borított mozaik képeit tiroli festőművészek készítették. A templom és a hozzátartozó családi kripta előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Wenckheim Kastélypark

A volt kastély mögött a Holt- Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek, angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. A ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésekkel, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeinek is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt- Fekete-Körös teszi sajátossá. A parkba 4 híd vezet, így beláthatóbbá tenni a település központjában található természeti csodát. A park nyugati részén szoborpark található, egykori magyar királyok emléke előtt tisztelegve. A parkot körbejárva és fantáziának megmozgatva eltudjuk képzelni az egykori Wenckheim uradalom hétköznapjait, hisz az egykori kastély, az Ybl Miklós által tervezett Magtár és a park legmagasabb pontján található kápolna és kripta szinte egymástól „kéznyújtásnyira” vannak. Ha Dobozon jár ezt a programot ne hagyja ki!

Ybl Miklós tervezte Magtár

A Magtár 1863-ban épült műemlék jellegű épület. A község kimagasló ipar- és építészettörténeti emléke Ybl Miklós tervei alapján építették meg az egykori Wenckheim birtok számára. Ez a magtár igazi előfutára a mai architektonikus törekvéseknek. Az épület T-alaprajzú, háromemeletes, zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Az ablakok között alulról felfutó lizénák vannak, a második emelet felett pedig párkány, és a harmadik emelet nyílásai gyöngyként koronázzák az épületet, melyen alacsony nyeregtető található. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtóként szolgált a szállítókocsik számára. A nagyobbik téglalap alaprajzú rész három szinten volt alkalmas gabonatárolásra, ez funkcionált magtárként. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik merőlegesen a silórész, amely szintén háromemeletes. A közepén félköríves boltozat található, valamint a jobb oldali részén a szárítósiló helyezkedett el. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor. A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves Szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást tervbe vette az épület felújítását, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. A magtár napjainkra erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Jelenleg magántulajdonban van.