Hogyan változtatja meg a klímaváltozás az európai utazásainkat?

2025. december 8., hétfő 9:24

Az elmúlt években egyre többen tapasztaljuk, hogy az utazás már nem egészen olyan, mint korábban. Rekordmeleg nyarak, váratlan árvizek, erdőtüzek, elmaradó hó az alpesi sípályákon – mindez nemcsak a hírekben jelenik meg, hanem utazási terveinket is befolyásolja. Egy 2024-es európai kutatás azt vizsgálta, hogyan hat a klímaváltozás a turizmus jövőjére, és arra, miként gondolkodunk turisztikai úticélokról, biztonságról és élményekről.

A tanulmányban a kutatók több mint 58 ezer online bejegyzést és 266 ezer vendégértékelést elemeztek 2023 egészéből, olyan platformokról, mint a Google, a Booking vagy a Tripadvisor. A cél az volt, hogy megértsék: mit mondanak az emberek a klímaváltozásról, amikor utazásról beszélnek, és hogyan jelenik meg ez a vélemény a desztinációk megítélésében.

Több félelem, több bizonytalanság

Az eredmények szerint a klímaváltozás mára az utazással kapcsolatos beszélgetések egyik leginkább megosztó témájává vált. Amikor szóba kerül, az általános hangulat jellemzően negatívabbá válik. A legtöbb aggodalom a biztonságérzet elvesztésével kapcsolatos: vajon biztonságban leszünk-e egy erdőtűz közelében? Bírható lesz-e a hőség városnézés közben? Elmaradhat-e egy program a rossz levegőminőség vagy az esőzések miatt?

2023 nyarán például a görögországi Rodoszon tomboló tüzek komoly pánikot váltottak ki az utazók körében. Hasonló hatással voltak a mediterrán térséget sújtó hosszú hőhullámok és aszályok is. Nem véletlen, hogy a kutatás szerint éppen Görögország, Olaszország és Spanyolország szenvedték el a legnagyobb reputációs visszaesést – nem azért, mert kevésbé lennének gyönyörűek, hanem mert a szélsőséges időjárás közvetlenül érintette a látogatók biztonságát és élményét.

Az utazók alkalmazkodnak

A változást azonban nemcsak félelmek, hanem alkalmazkodási stratégiák is kísérik. Sokan kezdik felismerni, hogy a nyár közepi utazás egyre megterhelőbb, ezért inkább az elő- és utószezoni hónapokat választják. A szeptemberi vagy októberi utazás ma sok helyen kellemesebb élményt jelent, mint a tűző nyári hőségben való városnézés.

Emellett nő az érdeklődés az északi és hegyvidéki területek iránt is: Skandinávia, Skócia, Finnország vagy az albán Alpok egyre vonzóbb alternatívát kínálnak azok számára, akik elmenekülnének a forróság elől. Az utazók figyelme lassan eltolódik a „strand és napsütés” klasszikus párosáról a hűvösebb, aktív kikapcsolódást nyújtó élmények felé – túrázás, természetjárás, városlátogatás kellemesebb klímában.

Mi számít igazán a választásnál?

A kutatás megerősíti: amikor hosszabb távú utazásról döntünk, a legfontosabb szempont továbbra is a biztonság. Ezt követi a megfelelő közlekedési és turisztikai infrastruktúra, majd a látnivalók gazdagsága és a megfizethetőség. Az időjárás „csak” az ötödik helyre került – de nem azért, mert kevésbé fontos, hanem mert a klímaváltozás hatásai sokszor közvetetten jelentkeznek: például programok maradhatnak el, utak válhatnak járhatatlanná, vagy vízhiány korlátozhatja a szolgáltatásokat.

Vagyis nem az számít igazán, esik-e egy kicsit vagy meleg van-e, hanem az, hogy az utazás élményként megvalósítható-e.

Utazás és fenntarthatóság: már a vendégek is figyelnek

Az egyik legérdekesebb eredmény az, hogy a turisták egyre többet beszélnek a fenntarthatóságról. 2023-ban már háromszor annyi vendégemlítés foglalkozott környezetbarát működéssel, mint egy évvel korábban. A leggyakrabban szóba kerülő témák:

az egyszer használatos műanyagok elkerülése,
az energiatakarékos megoldások,
a helyi élelmiszerek használata,
illetve a zöld közlekedési lehetőségek.

Különösen a szálláshelyeknél figyelnek erre a vendégek, hiszen itt töltik a legtöbb időt. Ugyanakkor a kritikák is erősek: sok értékelő úgy érzi, hogy néhol a fenntarthatóság inkább csak marketingeszköz, amely mögött nem mindig áll valódi minőség.

A jó példa viszont erős reputációs előnyt jelent. Azok a desztinációk – elsősorban Észak-Európában –, amelyek következetesen, látható módon építik be a fenntarthatóságot a mindennapi működésükbe, kedvező visszajelzéseket kapnak.

Utazás és fenntarthatóság: már a vendégek is figyelnek

Merre tart az európai turizmus?

A kutatás három fontos irányt vetít előre:

Szezonalitás átrendeződése – A nyári csúcs helyett egyre nagyobb szerepet kap a tavasz és az ősz.
Turisztikai termékek átalakulása – Például a hegyvidéki régiókban a síelés helyét részben a túrázás és az aktív turizmus veszi át.
Új térségek felértékelődése – Olyan helyek válhatnak vonzóbbá, amelyeket korábban az időjárás miatt kevésbé kerestek.

A legfontosabb tanulság azonban az, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül „elveszi” az utazás élményét – inkább átformálja azt. Azok a desztinációk lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek biztosítani a látogatók számára a biztonságot, rugalmasan alkalmazkodnak az időjárási kihívásokhoz, és hitelesen jelenítik meg fenntartható működésüket.

Utazóként mit tehetünk?

Mi, utazók is részesei vagyunk ennek a változásnak. Tudatos döntésekkel – például szezonon kívüli utazással, környezetbarát közlekedés választásával, helyi szolgáltatók támogatásával – nemcsak saját élményeinket tehetjük jobbá, hanem hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az európai turizmus alkalmazkodni tudjon a klímaváltozás kihívásaihoz.

A jövő utazása nem feltétlenül kevesebb utazást jelent – hanem okosabb, tudatosabb és fenntarthatóbb felfedezést.