Fenyőkút

Fenyőkút, vagy román nevén Fântâna Brazilor, Korond községhez tartozó szórványtelepülés, amely a Hargita hegység nyugati oldalán, festői környezetben, Korondtól mintegy 6 km-re fekszik. A település szétszórtan elhelyezkedő házcsoportokból és esztenákból (nyári szállásokból) alakult ki, amelyek a dombvidéki legelők és kaszálók természetes ritmusához igazodnak. A szórványfalu a Melegpatakfő (1005 m) és a Datka-tető (963 m) között helyezkedik el, így az egyik legmagasabban fekvő lakott településrésze Székelyföldnek. Fenyőkút megközelítése maga is élményszerű: Korondról indulva, a helyi piacot elhagyva, az Észak-vize mentén vezet az út a völgyekbe simuló házcsoportokhoz. A település egyes részei gyalogosan is elérhetők a 13A műútról, a Köves-, Égettvész- vagy a Nagy-Lapos-patak mentén kanyargó ösvényeken. Az itt élők számára a domborzat nem akadály, hanem mindennapi valóság – az utak, patakok, erdőfoltok és rétek a településszerkezet szerves részei. A falu arculatát a hagyományos pásztorkultúra formálta: nyaranta ma is működő esztenákon készül juhsajt, ordasajt, és a szállások körül kaszált rétek, szénaboglyák és füstölők mutatják a helyi gazdálkodás élő voltát. Az épített örökség nem hivalkodó, hanem funkcionális: boronafalú házak, zsupp- vagy fazsindelytetők, fából ácsolt kapuk, és a csűrökben állatokat és takarmányt egyaránt elrejtő terek. A település természeti környezete kivételes. A fenyőkúti tőzegláp egy glaciális reliktum élőhely, védett növény- és rovarfajokkal. A környező erdők, lápok, rétek bőséges botanikai és ökológiai értéket képviselnek. A térség kiválóan alkalmas természetjárásra, ökotúrázásra, hótalpas kirándulásra és természetfotózásra. A táj változatossága, a tengerszint feletti magasság, a tiszta levegő és a csillagos égbolt különösen értékes élményt kínál az ide látogatóknak. Fenyőkút nem turisztikai látványosságként, hanem élő vidéki közösségként fogadja a vendégeket. A néhány vendégházban megszállók nem csupán éjszakai szállásra lelnek itt, hanem bekapcsolódhatnak a falu ritmusába – részt vehetnek kaszálásban, sajtkészítésben, helyi ételek elkészítésében vagy egyszerűen megpihenhetnek egy padon a Melegpatak partján. Ez a szórványfalu azt kínálja, amiből kevés van: csendet, tisztaságot, közelséget a természethez, és egy közösséget, amely még tudja, hogyan lehet harmóniában élni a tájjal. Fenyőkút nem egyszerű úti cél – sokkal inkább egy életérzés, ahová visszavágyni fog az, aki egyszer megtapasztalta.